A 2021-2027 közötti uniós fejlesztési terv társadalmi egyeztetése

A 2021-2027 közötti uniós fejlesztési terv társadalmi egyeztetése

 

Megkezdődött és folyamatban van a 2021-2027 közötti fejlesztési időszakra irányuló alapdokumentumok, az új operatív programok (OP) és a Partnerségi Megállapodás főbb szakmai irányvonalainak társadalmi egyeztetése.

Magyarország fő kihívásait és fejlesztési prioritásait tartalmazó Partnerségi Megállapodás a kohéziós források felhasználását egy 2030-ig szóló jövőképre és annak eléréséhez rendelt 6 stratégiai célra alapozza:

  • Gyarapodó, egészséges és a munkaerőpiacon versenyképes népesség
  • Csúcstechnológiájú, innovatív, magas hozzáadott értéket előállító Magyarország, a magyar termelési kultúra XXI. századi újjászületése
  • Energiafüggetlen Magyarország, tiszta és biztonságos környezet
  • Gyors és kényelmes közlekedés, elérhetőség javítása az országban és a Kárpát-medencében
  • Vonzó vidéki életmód
  • Kárpát-medencei régió nemzetközi versenyképességének növelése

A fenti célrendszer az alábbi uniós szakpolitikai célkitűzésekhez igazodik:

  • Intelligens Európa
  • Zöldebb, karbonszegény és ellenálló Európa
  • Jobban összekapcsolt Európa
  • Szociális Európa
  • A polgárokhoz közelebb álló Európa

 

A Partnerségi Megállapodás a helyzetértékelésen alapuló tervezett beavatkozásokat és azok elvárt eredményeit az operatív programoknál magasabb szinten, általánosabban megfogalmazva foglalja össze.

A dokumentum továbbá tartalmazza többek között az új időszakra irányuló fejlesztéspolitikai intézményrendszer főbb vonalait és a szükséges intézményi, eljárásrendi módosításokat, kapacitáserősítési elvárásokat.

A Partnerségi Megállapodás a fentebb jelzett célokat és beavatkozásokat az alábbi operatív programokon keresztül kívánja teljesíteni:

A 2021-2027-es fejlesztési ciklusban az operatív programok száma nem változik (Budapest és Pest megye szétválasztását érintő módosítást kivéve), azonban új elnevezéseket kapnak. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) neve Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Programra (VINOP) változik, erre az OP-ra a tervezett források 30 százalékát allokálnák. A zöld átállást a korábbinál nagyobb mértékben fogják segíteni, az ezt célzó operatív program (Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program) 19 százalékkal részesedik a forrásokból, míg a Humánfejlesztési Operatív Programra 7 százalék jut. A területi önkormányzatokkal való együttműködésre is épülő Versenyképes Magyarország Operatív Programra 20 százalékot terveznek, továbbá a közlekedésfejlesztést segítő Mobilitás Operatív Program aránya 20 százalék, míg a Digitális Megújulás Operatív Programnál ez a mérték 4 százalékra tervezett. A Magyar Akvakultúra Fejlesztési Operatív Program ezeken felül, külön szabályok szerint finanszírozott.

 

A dokumentumok szakmai tartalmára irányulóan a magánszemélyek, társadalmi és szakmai szervezetek, valamint a vállalkozások észrevételeit és javaslatait 2021. január végéig várják a https://www.palyazat.gov.hu/tarsadalmi_egyeztetes_2021_2027 oldalon.


Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, új lehetőség a fejlesztéspolitikában

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, új lehetőség a fejlesztéspolitikában

 

A program talán az eddigi legfontosabb eszköz a jelenlegi válság leküzdésére. Mindennél több, 672,5 milliárd EUR összegű az időszak elejére ütemezett kölcsönt és vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt majd a helyreállítás döntő fontosságú első éveiben. Ahhoz, hogy a tagállamok részesüljenek a program által biztosított Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, a tagállamoknak be kell nyújtaniuk helyreállítási és rezilienciaépítési terveik tervezetét, amely a fent említett uniós szakpolitikai kritériumokkal összhangban lévő nemzeti beruházási és reformterveket vázolja fel. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek foglalkozniuk kell az elmúlt évek, különösen a 2019-es és a 2020-as ciklus országspecifikus ajánlásaiban meghatározott gazdaságpolitikai kihívásokkal. A terveknek azt is lehetővé kell tenniük, hogy a tagállamok fokozzák gazdasági növekedési potenciáljukat, munkahelyeket teremtsenek, gazdaságukat és társadalmukat reziliensebbé tegyék, valamint hogy megvalósítsák a zöld és digitális átállást.

Az Unió számos reformlehetőséget ajánl a tagállamoknak, melyek mindenhol relevánsak lehetnek – ezért a Bizottság kéri, hogy ezen prioritások szerepeljenek az előkészítendő dokumentumokban:

  1. Megújulás– Az időtálló tiszta technológiákkal kapcsolatos projekteknek az időszak elejére történő ütemezése, továbbá a megújuló energiaforrások fejlesztésének és térnyerésének felgyorsítása.
  2. Korszerűsítés– A köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítása.
  3. Töltés– Az időtálló tiszta technológiák előmozdítása a fenntartható, hozzáférhető és intelligens közlekedés térnyerésének, az elektromos töltőállomások és üzemanyagtöltő állomások kiépítésének felgyorsítása és a tömegközlekedés bővítése érdekében.
  4. Kapcsolódás– Gyors széles sávú szolgáltatások kiépítése rövid időn belül valamennyi régió és háztartás számára, beleértve az üvegszálas és az 5G hálózatokat is.
  5. Modernizálás– A közigazgatás és a közszolgáltatások digitalizálása, ideértve az igazságügyi és egészségügyi rendszereket is.
  6. Kapacitásbővítés– Az európai ipari adatfelhő-kapacitások növelése és a legerősebb, csúcstechnológiájú és fenntartható processzorok kifejlesztése.
  7. Átképzés és továbbképzés– Az oktatási rendszerek hozzáigazítása a digitális készségek, valamint az oktatás és a szakképzés támogatásához minden életkorban.

 

Ursula von der Leyen elnök nyilatkozata a témában: „A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a NextGenerationEU központi eleme. Kulcsfontosságú eszköz a kezünkben ahhoz, hogy a koronavírus-járvány által támasztott azonnali kihívásokat hosszú távra kiható lehetőséggé változtassuk. A tagállamoknak egyértelmű iránymutatásra van szükségük annak biztosításához, hogy az Eszköz 672 milliárd eurós keretét egyrészt Európa azonnali gazdasági helyreállítására, másrészt a hosszú távon fenntartható és inkluzív növekedésre fordítsuk. A mai napon előterjesztjük ezt az iránymutatást, és készen állunk arra, hogy támogatást nyújtsunk a tagállamoknak nemzeti stratégiáik kidolgozásához.”

 

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb állapodjanak meg a jogalkotási javaslatról annak érdekében, hogy az Eszköz 2021. január 1-jén megkezdhesse működését.

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_20_1658


Jelentős források a magyar vállalkozások fejlesztésére 2021-2027 között

Jelentős források a magyar vállalkozások fejlesztésére 2021-2027 között

Bár még pontos összegek és beavatkozások nem vagy csak korlátozottan állnak rendelkezésre a következő fejlesztéspolitikai ciklusban, azonban néhány nagyobb folt már látható, és kommunikálásra is került a Kormányzat részéről. A magyar kormány tervei szerint lesznek úgynevezett tömegpályázatok, amelyeket negyedévente hirdetnek meg, és ezekről 3-4 hónap alatt döntések is születhetnek.A pályázatok nem a hagyományos rendszer szerint fognak működni, nem kell külön eszközre, foglalkoztatásra, digitalizációra, energiahatékonyságra, képzésre és más fejlesztési célokra pályázni, hanem csak magára a beruházásra, amelyhez – a felsorolt – szakmai részek tartoznak. Az ITM gazdasági államtitkára beszámolt arról, hogy lesznek továbbá úgynevezett kiválósági pályázatok. Ezek esetében, ha valaki vállalja, hogy az elkövetkező két évben a hozzáadott értékét 20, 30, 40, 50, illetve 60 százalékkal növeli, akkor pályázatát 4-6 hónap alatt elbírálva forrásokhoz tud jutni, de már a pályázat beadásakor meg tudja kezdeni a beruházást.

Továbbá kiemelésre került, hogy a pályázatok transformers pályázatok lesznek, ami azt jelenti, hogy a támogatói összeget a támogatói okirat kiállítása után egyben odaadják a vállalkozásoknak, egyelőre hitel formájában, és amint teljesülnek a feltételek, a finanszírozás vissza nem térítendő támogatássá alakul.


Jelentős módosítások az Operatív Programok forráselosztásaiban

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint, a Kormány jelentősen módosította több Operatív Program forráselosztását.

  • A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) két nagyobb összegű – 7-7 milliárd forintos – támogatást tartalmaz. Az első az egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek forgalombahozatalának korlátozásával érintett, valamint az ezeket helyettesítő termékek gyártásával foglalkozó vállalkozások technológiaváltásának és kapacitásbővítésének a támogatása. A második a divat és dizájnipari mikro-, kis és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása.
  • A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) a mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatására 33,3 milliárd forintot tartalmaz. A strukturális változásokhoz való alkalmazkodás segítésére pedig 55,6 milliárd van a programban. A GINOP-pal közösen pedig a veszélyhelyzeti bértámogatásra (a kutatásfejlesztési munkahelymegőrzés céljából) 20,44 milliárd, a gazdaság fokozatváltását támogató innovatív képzésekre pedig 1,5 milliárd forint fordítható.
  • Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) az egészségügyi alapellátás fejlesztésére – kiemelt programként – 25 milliárd forintot tartalmaz. A pályázatot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő hirdeti meg még a második félévben. A projekt célja az alapellátás fejlesztése a háziorvosi szolgálatok megerősítésével, a keringési, a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos megbetegedések megelőzése, valamint a lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférése. Az állami egészségügyi intézmények higiéniás körülményeinek infrastrukturális fejlesztésére 2,66 milliárd, az onkológiai és kardiológiai eszközpark fejlesztésére 12,5 milliárd forint szerepel a listán.
  • A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) a vízi közmű rendszereket érintő innovatív fejlesztésekre 15 milliárd, a rendszerek műszaki állapotának felmérésére, a problémák feltárására 10 milliárd forintot tartalmaz. Az állami hulladékgazdálkodás hatékonyságának a fejlesztésére 20 milliárd támogatás került allokálásra.
  • A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Programban (KÖFOP) 1 milliárd forint szerepel az Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer kialakítására.


Közzétették a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2020-as értékeit

Az Európai Bizottság kiadta Európa digitális teljesítményéről szóló átfogó 2020. évi Digitális Gazdaság és Társadalom Indexről (DESI) szóló Jelentését[1], amelyben a tagállamok digitális versenyképességének alakulását, a digitalizálás területén történő előrehaladást követi nyomon.

A Jelentés öt területet vizsgál: 1. Internet-hozzáférés, 2. Humán tőke, 3. Internetes szolgáltatások használata, 4. A digitális technológiák integráltsága, 5. Digitális közszolgáltatások.

A dokumentum[2] alapján Magyarország a 28 uniós tagállam között a 21. helyen áll. Az ország eredményei az elmúlt néhány évben nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak.

Hazánk legjobban a szélessávú hozzáféréssel kapcsolatos vetület tekintetében teljesít. A legalább 100 Mbps sebességű szélessávú internet-hozzáférés terjesztése, valamint az 5G felkészültség tekintetében az élen állunk, és jó eredményeket értünk el a vezetékes szélessávú internet-hozzáférés terjesztése terén is. Az ország ugyanakkor lemaradásban van a vállalkozások digitalizálása és a digitális közszolgáltatások területén, a nagy kapacitású hálózatok (VHCN) lefedettsége pedig éppen az EU átlag alatt marad.

Az értékelés megállapítja továbbá, hogy Magyarországon a vállalatok többsége nem aknázza ki a digitális technológiákban, például a felhőalapú számítástechnikában és a big data technológiában rejlő lehetőségeket, és csak kevés végez közülük online értékesítést. Ami a humán tőkét illeti, a lakosság több mint fele nem rendelkezik alapvető digitális és a szoftverek használatához szükséges készségekkel.

 

A jelenlegi világjárvány rávilágított, hogy alapvető fontosságúak a digitális eszközök és technológia: a hálózatok, az internet-hozzáférés, az adatok, az MI és a szuper-számítástechnika, valamint az alap- és haladó szintű digitális készségek a gazdaságok számára. A tagállamok egyedi intézkedéseket léptettek életbe a járvány hatásainak mérséklése, a gazdaság élénkítés érdekében.

Az Európai Tanács és a Bizottság vállalta, hogy a kilábalás támogatását a klímasemleges és ellenállóképes digitális átalakulást célzó kettős átmenet tengelyére fűzi fel. Magyarország számos intézkedést hozott a digitális technológiák területén a járvány okozta válság kezelése érdekében, amelyek a DESI mind az öt dimenziót érintették.

 

[1] https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/desi

[2] DESI Jelentés, 2020, Magyarország


Infoparlament 2020 konferencia az információs társadalom aktuális trendjeiről és kihívásairól

2020 június 11-én került megrendezésre – rendhagyó módon online felületen – az információs társadalom fejlődésének aktuális trendjeit és megoldásait bemutató, valamint szakmai panelbeszélgetésnek is teret adó Infoparlament 2020 konferencia.

A program keretében kormányzati, iparági, érdekképviseleti és civil szakértők vitatták meg az informatikai szektor legfontosabb aktuális kérdéseit, különös tekintettel a vírus okozta helyzet által előidézett, valamennyi szektorban és az élet minden területén megjelenő kihívásokra. A résztvevők egyöntetűen egyetértettek abban, hogy az infokommunikáció kétségkívül a pandémia nagy nyertese: a digitalizáció mind a túlélés, mind az újra indulás fázisában kiemelt szereppel bír, így az informatikának a válság után a versenyképesség kialakításában sorsdöntő szerepe van.

Az esemény központi témái a koronavírus járvány munkavégzésre, oktatásra, valamint a termelésre gyakorolt hatásai voltak. Az elmúlt hónapokban felértékelődtek a digitális megoldások, megnőtt a gyorsaság, az adat- és információbiztonság iránti igény. A szakemberek megvitatták, hogy milyen új megoldásokra számíthatunk a járványból leszűrt tapasztalatoknak köszönhetően.

Fentiekkel összhangban a 2021-2027-es uniós támogatási ciklusban a KKV-k digitalizálása továbbra is hangsúlyos lesz, előtérbe helyezve a komplex fejlesztéseket.

A finanszírozási eszközök tekintetében a visszatérítendő, illetve feltételesen visszatérítendő termékek priorizált szerephez jutnak.

A konferencia keretében szó esett a fejlesztéseket szakmailag megalapozó, jelenleg kidolgozás alatt álló új Nemzeti Digitalizációs Stratégiáról és pilléreiről. Ezen terv tartalmazza majd a következő időszakban a szakterület kormányzati intézkedéseit, amelyek a következő programozási ciklus tervezésének alapját nyújtják.