Tudnivalók a Széchenyi Terv Plusz végrehajtásával kapcsolatban
Néhány nappal ezelőtt kiadásra került a következő programozási ciklus (Széchenyi Terv Plusz Porgram) egyik fontos keretszabálya, a „256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről” címmel.
Gyökeres átalakításokat, változásokat nem tartalmaz a dokumentum, tehát nagy újdonságok nem várhatóak a rendszerben, de lássuk a főbb kereteket:
- Az Irányító Hatóságok és Közreműködő Szervezetek:
Program | A Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja által vezetett minisztérium | Közreműködő szervezet | |
2. | Digitális Megújulás Operatív Program Plusz | Miniszterelnöki Kabinetiroda | |
3. | Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz | Emberi Erőforrások Minisztériuma | |
4. | Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz | Agrárminisztérium | Magyar Államkincstár |
5. | Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz | Innovációs és Technológiai Minisztérium | |
6. | Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz | Pénzügyminisztérium | |
8. | Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz | Pénzügyminisztérium | Magyar Államkincstár |
9. | Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz | Innovációs és Technológiai Minisztérium | |
12. | Belső Biztonsági Alap Plusz | Belügyminisztérium |
- Éves Fejlesztési Keretek
Továbbra is a legjobb fokmérője marad a várható forrásoknak a Operatív Programok éves fejlesztési keretét tartalmazó jogszabályok, melyek nevesítik majd a tervezett források címét, keretösszegét, projektkiválasztási eljárásrendjét illetve a meghirdetés tervezett időpontját is. Természetesen a kiemelt projektek tekintetében is ugyanezen metodika fog érvényesülni.
- Felhívások várható keretösszege
Ebben a fejlesztési ciklusban, egy adott felhívás keretösszege már nem lehet ötmilliárd Ft-nál kisebb (természetesen egyedi esetekben ettől el lehet térni, de a főszabály ez).
- A pályázatok lebonyolítása
A jövőben is egyszerűsített, standard, kiemelt vagy területi kiválasztási eljárásrend határozható meg. Az Irányító Hatóságok vagy egyszerűsített, vagy standard eljárást fognak alkalmazni
Egyszerűsített kiválasztási eljárásrendet kell meghatározni a) feltételesen vissza nem térítendő támogatás esetén, vagy b) ha a projektek lehetséges elszámolható összköltsége nem haladja meg a háromszázmillió forintot és a felhívás keretében mikro-, kis- és középvállalkozás is benyújthat támogatási kérelmet.
Kiemelt kiválasztási eljárásrendet kell meghatározni, ha a) az irányító hatóság az éves fejlesztési keretben meg kívánja határozni a projekt címét, a támogatást igénylőt, az indikatív támogatási összeget, a projekttel kapcsolatos szakmai elvárásokat és a projekt benyújtásának várható időpontját, valamint b) a projekt közfeladat vagy általános közérdekű feladat ellátására irányul és nemzetgazdasági érdeket szolgál.
Területi kiválasztási eljárásrendet kell meghatározni területi program esetén.
Ha a felhívás feltételesen vissza nem térítendő támogatási formát alkalmaz, a felhívás kidolgozása során figyelemmel kell lenni arra, hogy csak mérlegelést nem igénylő értékelési szempontot lehet meghatározni, a hiánypótlás, tisztázó kérdés lehetőségét biztosítani szükséges, konzorcium nem nyújthat be támogatási kérelmet, és biztosítéknyújtási kötelezettség nem írható elő.
Újdonság a 2014-2020-as ciklushoz képest, hogy az új jogszabályba bele van építve egy új megoldás mely szerint létrehozható az egyes nyertes projektek finanszírozásához kapcsolódó projektszámla, ami egy korlátozott felhasználású pénzintézeti számlát jelent, ennek alkalmazása azonban nem kötelező.
- Az elszámolható költségek arányai:
- projekt-előkészítésre, tervezésre az összes elszámolható költség legfeljebb 7%-a,
- közbeszerzési eljárások lefolytatására az összes elszámolható költség legfeljebb 1%-a,
- ingatlanvásárlásra az összes elszámolható költség legfeljebb 2%-a, kölcsön formájában nyújtott pénzügyi eszköz esetén legfeljebb 10%-a,
- terület-előkészítésre az összes elszámolható költség legfeljebb 2%-a,
- műszaki ellenőri szolgáltatásra az összes elszámolható költség legfeljebb 1%-a, f) projektmenedzsmentre az összes elszámolható költség legfeljebb 2,5%-a,
- tájékoztatásra, a nyilvánosság biztosítására az összes elszámolható költség legfeljebb 0,5%-a,
- könyvvizsgálatra az összes elszámolható költség legfeljebb 0,5%-a,
- általános költségekre az összes elszámolható költség legfeljebb 1%-a számolható el.
A felhívásban elszámolhatóként megjelölt, költségtípusokra vonatkozó százalékos mértékek összege nem haladhatja meg a 15,5%-ot, kölcsön formájában nyújtott pénzügyi eszköz esetén a 23,5%-ot.
- Szakpolitikai felelősök prioritásonként:
Program | Prioritás | Szakpolitikai felelős |
Digitális Megújulás Operatív Program Plusz | 1. Digitális megújulás | a miniszterelnök kabinetfőnöke a belügyminiszter, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával |
2. Hi-tech és Zöld átállás | a miniszterelnök kabinetfőnöke a belügyminiszter, az innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával | |
3. Magyarország csatlakoztatva | a miniszterelnök kabinetfőnöke a belügyminiszter, valamint az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával | |
4. Digitális állampolgárság | a miniszterelnök kabinetfőnöke a belügyminiszter, a családokért felelős tárca nélküli miniszter, az emberi erőforrások minisztere, valamint az innovációért és technológiáért felelős miniszter bevonásával | |
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz | 1. Egészségügyi fejlesztések | emberi erőforrások minisztere |
2. XXI. századi köznevelés | emberi erőforrások minisztere | |
3. Társadalmi felzárkózási fejlesztések | belügyminiszter | |
4. Szociális fejlesztések | emberi erőforrások minisztere | |
5. Az anyagi nélkülözésre vonatkozó prioritási tengely | emberi erőforrások minisztere | |
6. Család- és ifjúságügyi fejlesztések | családokért felelős tárca nélküli miniszter | |
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz | 1. A fenntartható halászat támogatása és a vízi biológiai erőforrások megőrzése | agrárminiszter |
2. A fenntartható akvakultúra tevékenységek, valamint a halászati és akvakultúra termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása | agrárminiszter | |
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz | 1. Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése | innovációért és technológiáért felelős miniszter |
2. TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése | innovációért és technológiáért felelős miniszter | |
3. Fenntarthatóbb és biztonságosabb közúti mobilitás | innovációért és technológiáért felelős miniszter | |
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz | 1. Vállalkozásfejlesztés | innovációért és technológiáért felelős miniszter |
2. Kutatás, fejlesztés, innováció | innovációért és technológiáért felelős miniszter | |
3. Fenntartható munkaerőpiac | innovációért és technológiáért felelős miniszter | |
4. Ifjúsági garancia | innovációért és technológiáért felelős miniszter | |
5. Felsőoktatás, szakképzés | innovációért és technológiáért felelős miniszter | |
6. Turizmus, örökségvédelem | Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vezérigazgatója | |
Végrehajtás Operatív Program Plusz | 1. A források eredményes, hatékony és szabályszerű felhasználásához szükséges humánkapacitás biztosítása és fejlesztése | Miniszterelnökséget vezető miniszter |
2. A források eredményes, hatékony és szabályszerű felhasználásához szükséges eszközrendszer biztosítása | Miniszterelnökséget vezető miniszter | |
3. Az Igazságos Átmenet Alapból finanszírozásra kerülő fejlesztések megvalósításához kapcsolódó intézmények humánerőforrás kapacitásának, valamint a képzési és humánerőforrás fejlesztési programoknak a biztosítása | Miniszterelnökséget vezető miniszter | |
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz | 1. Versenyképes megye | pénzügyminiszter |
2. Klímabarát megye | pénzügyminiszter | |
3. Területi humán fejlesztések | pénzügyminiszter | |
4. Budapest | Miniszterelnökséget vezető miniszter | |
5. Budapest ESZA+ fejlesztései | Miniszterelnökséget vezető miniszter | |
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz | 1. Vízgazdálkodás és katasztrófakockázat csökkentés | belügyminiszter |
2. Körforgásos gazdasági rendszerek és fenntarthatóság | innovációért és technológiáért felelős miniszter | |
3. Környezet- és természetvédelem | agrárminiszter | |
4. Megújuló energiagazdaság | innovációért és technológiáért felelős miniszter | |
5. Igazságos átmenet | innovációért és technológiáért felelős miniszter | |
Belső Biztonsági Alap Plusz | 1. Bűnügyi adat- és információcsere fokozását célzó fejlesztések | belügyminiszter |
2. Műveleti együttműködés fokozását célzó fejlesztések | belügyminiszter | |
3. Bűnüldözés fokozását és a bűncselekmények megelőzésének fokozását célzó fejlesztések | belügyminiszter |