Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, új lehetőség a fejlesztéspolitikában

 

A program talán az eddigi legfontosabb eszköz a jelenlegi válság leküzdésére. Mindennél több, 672,5 milliárd EUR összegű az időszak elejére ütemezett kölcsönt és vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt majd a helyreállítás döntő fontosságú első éveiben. Ahhoz, hogy a tagállamok részesüljenek a program által biztosított Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, a tagállamoknak be kell nyújtaniuk helyreállítási és rezilienciaépítési terveik tervezetét, amely a fent említett uniós szakpolitikai kritériumokkal összhangban lévő nemzeti beruházási és reformterveket vázolja fel. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek foglalkozniuk kell az elmúlt évek, különösen a 2019-es és a 2020-as ciklus országspecifikus ajánlásaiban meghatározott gazdaságpolitikai kihívásokkal. A terveknek azt is lehetővé kell tenniük, hogy a tagállamok fokozzák gazdasági növekedési potenciáljukat, munkahelyeket teremtsenek, gazdaságukat és társadalmukat reziliensebbé tegyék, valamint hogy megvalósítsák a zöld és digitális átállást.

Az Unió számos reformlehetőséget ajánl a tagállamoknak, melyek mindenhol relevánsak lehetnek – ezért a Bizottság kéri, hogy ezen prioritások szerepeljenek az előkészítendő dokumentumokban:

  1. Megújulás– Az időtálló tiszta technológiákkal kapcsolatos projekteknek az időszak elejére történő ütemezése, továbbá a megújuló energiaforrások fejlesztésének és térnyerésének felgyorsítása.
  2. Korszerűsítés– A köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítása.
  3. Töltés– Az időtálló tiszta technológiák előmozdítása a fenntartható, hozzáférhető és intelligens közlekedés térnyerésének, az elektromos töltőállomások és üzemanyagtöltő állomások kiépítésének felgyorsítása és a tömegközlekedés bővítése érdekében.
  4. Kapcsolódás– Gyors széles sávú szolgáltatások kiépítése rövid időn belül valamennyi régió és háztartás számára, beleértve az üvegszálas és az 5G hálózatokat is.
  5. Modernizálás– A közigazgatás és a közszolgáltatások digitalizálása, ideértve az igazságügyi és egészségügyi rendszereket is.
  6. Kapacitásbővítés– Az európai ipari adatfelhő-kapacitások növelése és a legerősebb, csúcstechnológiájú és fenntartható processzorok kifejlesztése.
  7. Átképzés és továbbképzés– Az oktatási rendszerek hozzáigazítása a digitális készségek, valamint az oktatás és a szakképzés támogatásához minden életkorban.

 

Ursula von der Leyen elnök nyilatkozata a témában: „A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a NextGenerationEU központi eleme. Kulcsfontosságú eszköz a kezünkben ahhoz, hogy a koronavírus-járvány által támasztott azonnali kihívásokat hosszú távra kiható lehetőséggé változtassuk. A tagállamoknak egyértelmű iránymutatásra van szükségük annak biztosításához, hogy az Eszköz 672 milliárd eurós keretét egyrészt Európa azonnali gazdasági helyreállítására, másrészt a hosszú távon fenntartható és inkluzív növekedésre fordítsuk. A mai napon előterjesztjük ezt az iránymutatást, és készen állunk arra, hogy támogatást nyújtsunk a tagállamoknak nemzeti stratégiáik kidolgozásához.”

 

A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb állapodjanak meg a jogalkotási javaslatról annak érdekében, hogy az Eszköz 2021. január 1-jén megkezdhesse működését.

https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_20_1658