Hírek & elemzések

Négymilliárd forint logisztikai fejlesztésekre: februárban jön az új GINOP-pályázat

január 26, 2016

Három év eleji nagy keretösszegű pályázat is az üzleti környezet támogatását célozza

Februárban érkezik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása” című pályázata, amelynek keretében a logisztikai KKV-k és nagyvállalkozások szolgáltatásaik és infrastruktúrájuk minőségét fejleszthetik tovább. Áprilisban az „Innovációs ökoszisztéma építése” címmel nyílik meg egy pályázat, amely az innovatív startupok támogatását célozza különböző inkubátor szervezeteken keresztül. Januártól pedig már a turisztikai non-profit szervezetek számára is elérhető egy nagy keretösszegű pályázat, amely a magyar turizmus versenyképességének növelését szolgálja a különböző turisztikai menedzsment szervezetek támogatásán keresztül. A Multicontact szakértői szerint a három pályázat jelentősége a hazai üzleti környezet hosszú távú élénkítésében rejlik.

Budapest, 2016. január 15. A logisztikai vállalkozások, startupok és a turisztikai szervezetek állnak a középpontjában azoknak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében meghirdetett pályázatoknak, amelyekre az év első hónapjaiban adhatóak be támogatási kérelmek. A három pályázat összesen 11 milliárd forintos keretösszeggel járul hozzá a magyar turizmus, a vállalkozói szféra, illetve a hazai logisztikai szektor hosszú távú élénkítéséhez.

„Jelentős pályázati dömpingre számíthatunk, mind a pályázati kiírások, mind a támogatási kérelmek mennyiségét tekintve. A tavalyi év utolsó napjaiban összesen 25 pályázati kiírás jelent meg a gazdaságfejlesztés és innováció (GINOP), a közlekedés (IKOP), a terület- és településfejlesztés (TOP), a vidékfejlesztés (VP), illetve az emberi erőforrások fejlesztésének (EFOP) területén. A megjelent pályázati felhívások a fejlesztési területek széles spektrumát fedik le az infrastrukturális beruházásoktól egészen az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséig” – mondta Kolossa Péter, a MultiContact Consulting Kft. EU források igazgatója.

Februárban érkezik a „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása” című, 4 milliárd forintos keretösszeggel rendelkező felhívás, ennek célja a már működő, magas hozzáadott értékkel és növekedési potenciállal rendelkező logisztikai vállalkozások szolgáltatásainak továbbfejlesztése, és ezáltal a hazai vállalkozások versenyképességének javítása. A pályázat keretében elérhető 25-100 millió forintos, legfeljebb 50 százalékos mértékű támogatásra a KKV-k mellett nagyvállalkozások is pályázhatnak. A támogatható tevékenységek körébe tartozik a logisztikai szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó telekhatáron belüli alapinfrastruktúra-bővítés, -korszerűsítés és ingatlanberuházások, új eszköz beszerzése, információs technológia-fejlesztés, az új informatikai eszközök és szoftverek, gyártási licencek, illetve a gyártási know-how beszerzése is.

Érkeznek a területfejlesztési pályázatok is!

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül év elejétől többek között fenntartható közlekedésfejlesztési pályázatokra és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztésre pályázhatnak az önkormányzatok, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok. Január végétől lehet pályázni a városi- és települési fenntartható közlekedésfejlesztési pályázatokra, amelyek esetében az önkormányzatok maximum 3 milliárd, illetve 600 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett, többek között kerékpárutak építésére. Február elsején nyílnak meg a 36 milliárd forintos keretösszegű környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési pályázatok. A városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések keretében 10 és 917 millió forint, a települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések esetében pedig 5 és 750 millió forint közötti támogatási összeghez lehet hozzájutni, szintén 100%-os támogatási intenzitás mellett.

Áprilistól lehet pályázni az „Innovációs ökoszisztéma építése” című felhívásra, amely két fázisban járul hozzá a hazai startupok fejlődéséhez és nemzetközi piacra lépéséhez. Az összesen öt milliárd forint keretösszeggel rendelkező pályázat első fázisában egymilliárd forintot kaphatnak meg olyan inkubátor szervezetek, amelyek majd a projekt második fázisában kiválasztott startupokat fogják támogatni és mentorálni. A második fázisban ennek megfelelően olyan nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív induló vállalkozások kerülnek kiválasztásra, amelyeknek aztán az inkubátorok részben innovációmenedzsment-szolgáltatásokat nyújtanak, részben pedig támogatási közvetítőként és befektetőként járnak el, a fennmaradó 4 milliárd forintos keretösszeg erejéig.

Januártól pedig a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (TDM) pályázhatnak a „Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztés” című pályázat keretében elérhető, 10 és 85 millió forint közötti támogatási összegre. A TDM szervezetek körébe azok a non-profit szervezetek tartoznak, amelyek a desztináció turisztikai elemeit, a köré szerveződő szolgáltatásokat menedzselik egymással szoros együttműködésben. A pályázat célja, hogy a kiválasztott nonprofit szervezetek fejlesztésének támogatásával, illetve a köztük lévő térségi együttműködések ösztönzésével javuljon a hazai turisztikai célpontok, régiók versenyképessége. A pályázati támogatás intenzitása és a pályázaton elnyerhető összeg nagysága a különböző desztinációknál regisztrált vendégéjszakák számától függ.

„A három pályázat jelentősége elsősorban abban áll, hogy miközben a fejlesztéspolitika célkitűzése a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, ezek közvetlen támogatásánál gyakran jobb eredményeket lehet elérni az üzleti környezet javításával. Ebbe a célkitűzésbe illeszkedik bele a logisztikai szolgáltatások fejlesztése, amely minden olyan KKV versenyképességére pozitív hatást gyakorol, amelyek ezeket a szolgáltatásokat akár közvetlenül, akár áttételesen igénybe veszik. A turisztikai vállalkozások közvetlen támogatása helyett a fejlesztéspolitika inkább a TDM-eket segíti abban, hogy az előbbieknek vendégeket hozzanak. Az innovatív start-up és spin-off vállalkozásokat pedig egy olyan ökoszisztéma létrehozásával támogatja, amely a legkritikusabb korai fejlődési szakaszban nyújt nekik kézzelfogható támogatást” – zárta gondolatait Kolossa Péter, a MultiContact Consulting Kft. EU források igazgatója.

Hírek & Elemzések


Hírek és elemzések

2016/01/26

Négymilliárd forint logisztikai fejlesztésekre: februárban jön az új GINOP-pályázat

Három év eleji nagy keretösszegű pályázat is az üzleti környezet támogatását célozza Februárban érkezik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása” című pályázata, amelynek keretében a logisztikai KKV-k és nagyvállalkozások szolgáltatásaik és infrastruktúrájuk minőségét fejleszthetik tovább. Áprilisban az „Innovációs ökoszisztéma építése” címmel nyílik meg egy pályázat, amely az innovatív startupok támogatását célozza különböző inkubátor szervezeteken keresztül. Januártól pedig már a turisztikai non-profit szervezetek számára is elérhető egy nagy keretösszegű pályázat, amely a magyar turizmus versenyképességének növelését szolgálja a különböző turisztikai menedzsment szervezetek támogatásán keresztül. A Multicontact szakértői szerint a három pályázat jelentősége a hazai üzleti környezet hosszú távú élénkítésében rejlik. Budapest, 2016. január 15. A logisztikai vállalkozások, startupok és a turisztikai szervezetek állnak a középpontjában azoknak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében meghirdetett pályázatoknak, amelyekre az év első hónapjaiban adhatóak be támogatási kérelmek. A három pályázat összesen 11 milliárd forintos keretösszeggel járul hozzá a magyar turizmus, a vállalkozói szféra, illetve a hazai logisztikai szektor hosszú távú élénkítéséhez. „Jelentős pályázati dömpingre számíthatunk, mind a pályázati kiírások, mind a támogatási kérelmek mennyiségét tekintve. A tavalyi év utolsó napjaiban összesen 25 pályázati kiírás jelent meg a gazdaságfejlesztés és innováció (GINOP), a közlekedés (IKOP), a terület- és településfejlesztés (TOP), a vidékfejlesztés (VP), illetve az emberi erőforrások fejlesztésének (EFOP) területén. A megjelent pályázati felhívások a fejlesztési területek széles spektrumát fedik le az infrastrukturális beruházásoktól egészen az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséig” – mondta Kolossa Péter, a MultiContact Consulting Kft. EU források igazgatója. Februárban érkezik a „Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása” című, 4 milliárd forintos keretösszeggel rendelkező felhívás, ennek célja a már működő, magas hozzáadott értékkel és növekedési potenciállal rendelkező logisztikai vállalkozások szolgáltatásainak továbbfejlesztése, és ezáltal a hazai vállalkozások versenyképességének javítása. A pályázat keretében elérhető 25-100 millió forintos, legfeljebb 50 százalékos mértékű támogatásra a KKV-k mellett nagyvállalkozások is pályázhatnak. A támogatható tevékenységek körébe tartozik a logisztikai szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó telekhatáron belüli alapinfrastruktúra-bővítés, -korszerűsítés és ingatlanberuházások, új eszköz beszerzése, információs technológia-fejlesztés, az új informatikai eszközök és szoftverek, gyártási licencek, illetve a gyártási know-how beszerzése is. Érkeznek a területfejlesztési pályázatok is! A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretein belül év elejétől többek között fenntartható közlekedésfejlesztési pályázatokra és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztésre pályázhatnak az önkormányzatok, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok. Január végétől lehet pályázni a városi- és települési fenntartható közlekedésfejlesztési pályázatokra, amelyek esetében az önkormányzatok maximum 3 milliárd, illetve 600 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak, 100 százalékos támogatási intenzitás mellett, többek között kerékpárutak építésére. Február elsején nyílnak meg a 36 milliárd forintos keretösszegű környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési pályázatok. A városi környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések keretében 10 és 917 millió forint, a települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések esetében pedig 5 és 750 millió forint közötti támogatási összeghez lehet hozzájutni, szintén 100%-os támogatási intenzitás mellett. Áprilistól lehet pályázni az „Innovációs ökoszisztéma építése” című felhívásra, amely két fázisban járul hozzá a hazai startupok fejlődéséhez és nemzetközi piacra lépéséhez. Az összesen öt milliárd forint keretösszeggel rendelkező pályázat első fázisában egymilliárd forintot kaphatnak meg olyan inkubátor szervezetek, amelyek majd a projekt második fázisában kiválasztott startupokat fogják támogatni és mentorálni. A második fázisban ennek megfelelően olyan nagy növekedési potenciállal rendelkező, innovatív induló vállalkozások kerülnek kiválasztásra, amelyeknek aztán az inkubátorok részben innovációmenedzsment-szolgáltatásokat nyújtanak, részben pedig támogatási közvetítőként és befektetőként járnak el, a fennmaradó 4 milliárd forintos keretösszeg erejéig. Januártól pedig a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (TDM) pályázhatnak a „Turisztikai szervezetek (TDM) fejlesztés” című pályázat keretében elérhető, 10 és 85 millió forint közötti támogatási összegre. A TDM szervezetek körébe azok a non-profit szervezetek tartoznak, amelyek a desztináció turisztikai elemeit, a köré szerveződő szolgáltatásokat menedzselik egymással szoros együttműködésben. A pályázat célja, hogy a kiválasztott nonprofit szervezetek fejlesztésének támogatásával, illetve a köztük lévő térségi együttműködések ösztönzésével javuljon a hazai turisztikai célpontok, régiók versenyképessége. A pályázati támogatás intenzitása és a pályázaton elnyerhető összeg nagysága a különböző desztinációknál regisztrált vendégéjszakák számától függ. „A három pályázat jelentősége elsősorban abban áll, hogy miközben a fejlesztéspolitika célkitűzése a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, ezek közvetlen támogatásánál gyakran jobb eredményeket lehet elérni az üzleti környezet javításával. Ebbe a célkitűzésbe illeszkedik bele a logisztikai szolgáltatások fejlesztése, amely minden olyan KKV versenyképességére pozitív hatást gyakorol, amelyek ezeket a szolgáltatásokat akár közvetlenül, akár áttételesen igénybe veszik. A turisztikai vállalkozások közvetlen támogatása helyett a fejlesztéspolitika inkább a TDM-eket segíti abban, hogy az előbbieknek vendégeket hozzanak. Az innovatív start-up és spin-off vállalkozásokat pedig egy olyan ökoszisztéma létrehozásával támogatja, amely a legkritikusabb korai fejlődési szakaszban nyújt nekik kézzelfogható támogatást” – zárta gondolatait Kolossa Péter, a MultiContact Consulting Kft. EU források igazgatója.

Hírek és elemzések

2015/11/16

Több mint 250 millió euró jut a Duna-régió fejlesztésére 2020-ig

November 3-ig lehet pályázni a hazánkból koordinált Duna Transznacionális Együttműködési Program forrásaira Még két hétig jelezhetik érdeklődésüket a hazánkban és a környező országokban működő szervezetek a Duna Transznacionális Együttműködési Program forrásaira. A program keretében közel 263 millió euró, nagyjából 82 milliárd forint jut 14 ország innovációs teljesítményének és fenntartható fejlődésének elősegítésére. A Magyarországról koordinált program segítségével olyan kísérleti ötletek és innovatív pilot projektek jöhetnek létre, amelyek későbbi uniós pályázatok alapját is képezhetik – vélik a MultiContact Consulting szakértői. Budapest, 2015. október 20. Közzétették a Duna Transznacionális Együttműködési Program első pályázati felhívásait, amelynek keretében november 3-ig pályázhatnak a non-profit jelleggel működő civil szervezetek, közintézmények és területi tervező- oktató- kutató-intézetek a program közel 263 millió eurós, nagyjából 82 milliárd forintos forrásaira. A 9 Európai Uniós tagországot (Magyarország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) és 5 unión kívüli országot (Bosznia és Hercegovina, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna) magában foglaló program a térség okos, fenntartható fejlődését kívánja elősegíteni, nagy hangsúlyt fektetve a társadalmilag is hasznos innovációs tevékenységekre és a környezetért és kultúráért felelős Duna-régió kialakítására. „A Duna Transznacionális Együttműködési Program jelentősége többek között abban rejlik, hogy olyan innovatív, kísérleti ötletek és pilot projektek létrehozására ad lehetőséget, amelyek későbbi régióspecifikus pályázatok és beruházások alapját is képezhetik. Ilyen lehet például a nemzeti elektronikus jegyrendszerek, vagy éppen az e-útdíj rendszerek harmonizációjának kidolgozása is” – mondta Kolossa Péter, a közigazgatás-szervezési és uniós forrásszerzési tanácsadó MultiContact Consulting Kft. EU források igazgatója. A program elsősorban a részvételre jogosult országok területén bejegyzett non-profit szervezetek számára van meghirdetve, de ha a projekt jellege indokolja, profitorientált intézmények bevonása is lehetséges a partnerségbe; a projekteket legalább két másik országból származó partnerintézmény bevonásával kell megvalósítani, ugyanakkor a pályázatokon sikeres konzorciumok jellemzően legalább 8-10 partnerből állnak. A pályázatoknak illeszkedniük kell a program négy fő prioritásába is; ezek a prioritástengelyek a társadalmilag felelős innovációt, a természeti és kulturális értékek védelmét, a közlekedési rendszerek és az energiahatékonyság javítását, valamint a jelentősebb társadalmi kihívások kezelésére szolgáló intézményi kapacitások növelését foglalják magukban. A Duna Transznacionális Együttműködési Programban résztvevő országok (forrás: http://www.interreg-danube.eu/) A Duna Transznacionális Együttműködési Program megvalósításában Magyarország kiemelt szerepet játszik, ugyanis Budapesten működik a program Irányító Hatósága és Közös Titkársága is. Magyarország továbbá kezdeményező szerepet játszott a Duna-régió makroregionális stratégiájának kialakításában is. „A Duna Program kulcsfontosságú a térség makroregionális célkitűzéseinek elérésében és az okos, fenntartható fejlődés elősegítésében. A program számos olyan célterületet jelöl meg prioritásként, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az Európai Unió és Magyarország 2020-as célkitűzéseinek eléréséhez is, mint például a környezetbarát és biztonságos közlekedési rendszerek fejlesztése, az energiabiztonság és energiahatékonyság javítása vagy az innovációs készségek fejlesztése” – zárta gondolatait Kolossa Péter, a MultiContact Consulting Kft. EU források igazgatója. MultiContact Consulting Kft. A 2002-ben alapított, száz százalékban magyar tulajdonú MultiContact Consulting Kft. elsősorban a költségvetési intézmények, állami vállalatok és önkormányzatok partnere a közszolgáltatások értékének és hatékonyságának növelésében, de megtalálhatóak ügyfelei között nagyvállalatok és hazai KKV-k is, amelyeknek főként a szervezetfejlesztés és az uniós forrásszerzés terén nyújt tanácsadást és szolgáltatásokat. Mintegy ötvenfős szakértői gárdájával a szervezetfejlesztést és folyamatracionalizálást, az igazgatásszervezést, az informatikai tanácsadást, a közbeszerzési tanácsadást, a pályázati tanácsadást, a projektauditot, valamint a projektmenedzsmentet tekinti elsődleges működési területének. Alaptevékenységének minőségbiztosításán túl a MultiContact bevezette az ISO 27001 információbiztonsági rendszert, illetve ISO 14001 környezetvédelmi tanúsítvánnyal is rendelkezik. További információ: www.multicontact.hu

Hírek és elemzések

2015/09/28

Dinamikus bővülésre van szükség a magyar zöldenergia-iparban

Több mint 300 milliárd forint jut az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására a következő öt évben Számos feladat áll még Magyarország előtt a következő öt évben a megújuló energiaforrások energiafelhasználásban képviselt részarányának a Nemzeti Reform Programban meghatározott 14,65 százalékra történő emeléséhez. Ahogy a Multicontact Consulting szakértői kiemelik, e cél megvalósításában meghatározó jelentősége lehet a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében energetikai fejlesztésekre fordítható mintegy 308 milliárd forintnak. A Nemzeti Reform Program emellett két további célkitűzést fogalmaz meg az energiahatékonyság, illetve a klímavédelem terén, amelyek szintén komoly kihívást jelentenek a magyar energiaszektor fejlesztésében. Budapest, 2015. szeptember 21. – A 2015-ös Nemzeti Reform Programban Magyarország a megújuló energiaforrások energiafelhasználásban képviselt részarányának 14,65 százalékra történő emelését tűzte ki célul. Ez az Eurostat legfrissebb, 2013-ban mért adatai szerinti zöldenergia-felhasználás 9,8 százalékos arányának megduplázását követeli meg a következő öt év során. Az alacsony széndioxid-kibocsájtású gazdaságra való áttérésben kulcsfontosságú szerepe lehet a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) energiagazdálkodási pályázatainak, amelyek összességében 308 milliárd forinttal járulnak hozzá e célok megvalósításához. Ehhez társulnak továbbá a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) energetikai K+F+I és a vállalkozások energetikai pályázatai, valamint a Terület- és Település-fejlesztési Operatív Program (TOP) a kevésbé fejlett régiók megújuló energiafelhasználását ösztönző felhívásai. „Az a diverzifikált energiahálózat, amelynek kiépítéséhez a KEHOP is nagyban hozzájárul, hatalmas lépést jelentene a hazai energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiaforrások felhasználása terén. Mindez pedig nem csak a klímavédelemben, de az energiaimport csökkentése révén a magyar külkereskedelmi mérleg, valamint a fogyasztói energiaárak szempontjából is jelentős előnyöket eredményezhet” – mondta Kocsis Zsuzsanna, a Multicontact Consulting szakértője. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program három plusz egy területen hivatott megújítani a magyar energiagazdálkodást. A program egyrészt a megújuló energiaforrásokra épülő energiatermelő üzemek létesítésével és korszerűsítésével, valamint ezek országos hálózatba való integrálásával bővítené a hazai zöldenergia-termelést. Másrészt az épületenergetika kap fajsúlyos szerepet, amely az egyes köz- és lakóépületek hőtechnikai és hőveszteségi kondícióinak javítását célozza a szigetelési és világítási rendszerek fejlesztésén keresztül. Harmadrészt pedig a távhő és hőellátó rendszerek modernizációját említhetjük, amely a hálózati veszteségek csökkentése terén a szigetelési és infrastruktúrafejlesztési munkákon túl a különféle telemechanikai – új típusú, a villamosenergia- és üzemirányító rendszerről valós idejű információkat biztosító – eszközök bevezetését is magába foglalja. Mindezek mellett a KEHOP szemléletformálási programokat is indít a fenti újítások megismertetése céljából. Ami mind a három intézkedési tervben egyaránt központi jelentőségű célkitűzés, az a megújuló energiaforrások megnövelt arányban való lakossági, vállalati és közszférabeli felhasználása. A KEHOP és a Nemzeti Reform Program ennek érdekében ösztönözné a víz-, szél- és napenergia fokozott kiaknázása mellett a biomassza és biogáz, valamint a hazánk adottságai révén nagy potenciált jelentő geotermikus energia felhasználását. Magyarország a megújulók részarányának 14,65 százalékra növelése mellett a Nemzeti Reform Programban vállalta továbbá, hogy 2020-ig az üvegházhatású gázkibocsátás mértékét a 2005-ös szinthez képest csak maximum 10 százalékkal növeli, és 18 százalékos energia-megtakarítást ér el. „A Nemzeti Reform Programban meghatározott kritériumok teljesítése komoly kihívást jelent a magyar energiaszektor számára mind technológiai, mind szabályozói, mind pedig hálózatszervezési és folyamatmenedzselési szempontból. Mindezeknek akkor tud Magyarország megfelelni, ha már rövid távon komoly szemléletváltás megy végbe a hazai energetikában, illetve nagyban segítheti a folyamatot az intelligens energiagazdálkodás modelljének felépítése is” – zárta gondolatait Kocsis Zsuzsanna, a Multicontact Consulting szakértője.

TOVÁBB >>