Hírek & elemzések

A végéhez közeledik az új uniós költségvetési időszak előkészítése

május 28, 2014

Az előző fejlesztési ciklus sikeres lezárásához és az új pályázatok elindításához az átmeneti időszakot kihasználva 2014 második felére hatékony intézményrendszert kell kiépítenünk

 Június elején várható a 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus következő jelentős lépése: Magyarországnak június 7-ig kell benyújtania az uniós fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazánkra eső forrásainak tervezett felhasználását bemutató operatív programokat az Európai Bizottságnak. Az operatív programok azt határozzák meg, hogy egy-egy uniós tagállam az adott területen milyen eredményeket kíván elérni, mekkora forrásból, illetve milyen konkrét fejlesztési tevékenységeken és adminisztratív, intézményi megoldásokon keresztül kívánja ezeket a célokat megvalósítani. A magyar operatív programok benyújtásra kész tervezetei közül eddig az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) esetében született meg a végleges tervezetet jóváhagyó kormányhatározat; a programok benyújtására május végén, illetve június elején kerül sor.

„Az új uniós költségvetési időszak indulása ezúttal egybeesik az európai parlamenti választásokkal. Tagállami szinten – részben emiatt – látható, hogy az előző évekhez képest unió-szerte későbbre tolódott a programok előkészítése” – emelte ki Pető Gábor, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezetője. – „A legtöbb országban a benyújtási határidőket maximálisan kihasználva zajlik a dokumentumok véglegesítése, de a választások miatt uniós szinten is csúszhat az Európai Bizottsághoz beérkező programok feldolgozása.”

Hazánk számára az új időszakban a fő irányt a gazdaságfejlesztés jelenti. A tervek szerint az elérhető összes forrás mintegy 60 százalékát erre fordítjuk majd, amely nagyrészt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében lesz felhasználható. Ezekre a programokra arányaiban több pénz jut, mint korábban: például, a mostani GINOP a korábbi Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) háromszorosa, és közel másfélszerese a 2007-2013-as operatív programok legnagyobbikának, a Közlekedés Operatív Programnak (KÖZOP).

Jóval több pénz jut a kutatás-fejlesztésre és a pénzügyi eszközökre – ez egyébként két olyan terület, ahol már az előző időszakban is nehézségeket okozott a rendelkezésre álló források felhasználása. Tovább erősödnek a kombinált támogatások, amelyek a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatások együttes alkalmazását jelentik.

A TOP területén lesznek talán a legnagyobb változások: saját forráskeretekkel rendelkeznek ugyanis a megyék, a megyei jogú városok és a járások, amelyek céljaikat az úgynevezett Integrált Területi Beruházások (angolul: ITI) keretében valósíthatják meg. Új uniós támogatási eszközként jelenik meg az úgynevezett CLLD (community-led local development); ennek keretében helyi közösségek maguk határozhatják meg, hogy az erre kapott forrásból milyen helyi fejlesztéseket támogatnak – tette hozzá Pető Gábor.

A KEHOP esetében kérdéses, hogy a rendelkezésre álló keret elegendő-e azoknak az igen ambiciózus uniós és nemzeti célkitűzéseknek a megvalósítására, amelyeket az Európa 2020 stratégia a klímaváltozás és a széndioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban megfogalmazott.

„Kiemelt feladatként kell kezelnünk az operatív programok végrehajtásáért felelős, a közelmúltban átalakult hazai intézményrendszer megerősítését; erre pedig mindenképpen alkalmas a jelenlegi, átmenetinek tekinthető időszak” – hangsúlyozta Pető Gábor. – „A cél az, hogy az év második felében már a lehető leghatékonyabban működő intézmények segítségével indulhassanak el az új időszak fejlesztéseihez kapcsolódó pályázatok, de így érhetjük el azt is, hogy a 2014. év végi forrás-felhasználási célok teljesüljenek, és elkerülhessük a forrásvesztést.”