BLOGUNK CÉLJA

Szakterületeink komoly hatással vannak a gazdaság, az államszervezet, a vállalatok működésére és versenyképességére. Legyen szó modern közigazgatásról, hatékony vállalatirányításról vagy a közlekedés jövőjéről, közérthető példák segítségével mutatjuk meg, hogyan válnak valóra a futurisztikusnak tűnő elképzelések.

38

Kettős állami szerep a közúti közlekedésszervezésben

A közúti közlekedés szervezése olyan kettős feladatrendszert jelent a kormányzatok számára, amelynek keretében egyszerre kell reflektálniuk a hatékony szolgáltatásbiztosítás, valamint a felmerülő biztonsági kérdések követelményeire. Az így kialakuló kettős szerep azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel az Unióban a gazdasági folyamatokban alapvető szerepet játszó áruszállítás teljes volumenének több mint háromnegyedét teszi ki a közúti fuvarozás. A … Continued

Folytatás
37

Esettanulmány: Barcelona a világ legokosabb városa

Az Európai Innovációs Partnerség és a Forbes magazin által felállított listán is egyértelműen Barcelona vezeti az okos városok rangsorát, köszönhetően fejlett közlekedésirányító, nyílt információs és egyéb hálózati rendszereinek. Barcelona ezzel kiváló például szolgálhat a hasonló kezdeményezések, így Magyarország számára is, már csak azért is, mert a katalán város okos hálózatai mintegy 9,5 milliárd euró megtakarítást … Continued

Folytatás
35

Innovatív megoldások a londoni közlekedésben

Az Oyster nevű elektronikus jegyrendszer 2003-as bevezetésével London úttörő szerepre tett szert az európai városok között az innovatív és intelligens közlekedési technológiák használatában. A nagyváros azóta is vezető szerepet tölt be a közlekedésfejlesztésben, köszönhetően az olyan fejlesztéseknek és technológiáknak, mint például a vezető nélküli metrójáratok, a bankkártyás és okostelefonos jegyérvényesítés a buszokon, vagy éppen a … Continued

Folytatás
liber

2017-től gyökeresen átalakul a hazai távolsági buszközlekedés

2017. január 1-ével veszi kezdetét Magyarországon a közösségi közlekedés liberalizációja, amely a távolsági személyszállítás piacosítását hivatott megvalósítani. Az Európai Unió elvárásai nyomán a fenti szolgáltatásokért jelenleg felelős Volán társaságok mellett így további cégek indulhatnak a nyílt pályázatokon a 10 éves koncessziók elnyeréséért. A piacosítás alapvető célja a szolgáltatás minőségének és hatékonyságának, valamint a közlekedésszervezés átláthatóságának … Continued

Folytatás
33

Az infokommunikációs technológiák az okos városok alapkövei

Az elmúlt évtizedekben megfigyelhető nagyfokú urbanizáció révén világszerte folyamatosan növekszik az igény az ökológiailag és társadalmilag is fenntartható városszervezési megoldásokra, amelyek többek között hatékonyabbá tehetik a közlekedésszervezést, hozzájárulhatnak az energiahatékonyság növeléséhez és javíthatják a városlakók életminőségét. Ezekben a fejlesztésekben jelentős szerepet tölt be a modern infokommunikációs technológiák rendszerszerű használata, amelynek sikerét leginkább a közlekedésszervezésben megvalósított … Continued

Folytatás
Car and perspective smartphone vector realistic

Igényvezérelt megoldásokkal újulhat meg a közösségi közlekedés

A számos egyéb opció és a fogyasztói igények átalakulása révén a közösségi közlekedési rendszerek ügyfélköre oly mértékben csökkent az utóbbi években, hogy az már nagyban veszélyezteti finanszírozhatóságukat, ezért e szolgáltatások átfogó újragondolására van szükség. A szükségszerű reform vezérelve az „igényvezéreltség” lehet, amely a mobil alkalmazások és egyéb információs rendszerek bevonásával hatékonyabban igazíthatja a közlekedési szolgáltatásokat … Continued

Folytatás
blog 21

E-ticket: okos jegy a mobilitás szolgálatában

Az intelligens jegy szisztémája a közhiedelemmel ellentétben jóval többről szól a papíralapú jegyek mágneses eszközökkel történő kiváltásánál. A kezdeményezés célja, hogy a jegyeket olyan járulékos szolgáltatásokkal egészíthessék ki az egyes közlekedési vállalatok, amelyek nagymértékben segíthetik az utazástervezést. Mindez azonban komoly informatikai és szabályozási menedzsmentet igényel, amelyre Magyarországnak is fel kell készülnie.   Az intelligens jegykezelés … Continued

Folytatás
P+R

Több százmilliárd a közösségi közlekedésre

A következő öt évben a közlekedésfejlesztésre fordítható 1200 milliárd forint több mint egynegyedét, nagyjából 330 milliárd forintot a városi és elővárosi tömegközlekedésre fordítja a kormány. Szakértőink részt vehettek az Integrált Közlekedésfejlesztési és Operatív Program (IKOP) szakmai értékélésében, és úgy látjuk, hogy ezeknek a forrásoknak nagy szerepük lehet abban, hogy gyorsabbá és kényelmesebbé váljon a közösségi … Continued

Folytatás
ekaer

Megtérülő nagyprojektek: egy hónap alatt másfél milliárdot hozott be az EKÁER éles üzeme

    Mintegy másfél milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer (EKÁER) márciusi éles üzeme. Az elektronikus útdíjrendszer műszaki-technikai bázisán kiépült EKÁER így várhatóan negyed év alatt behozza a beruházás teljes értékét. Az informatikai és szabályozási rendszer folyamatos tökéletesítése már rövid távon is bizonyított – mindez azt mutatja, hogy az általános … Continued

Folytatás
vasut 03

Több mint 1000 milliárd jut vasútfejlesztésre

A 2020-ig elérhető uniós közlekedésfejlesztési források csaknem háromnegyedét, nagyjából 1000 milliárd forintot fordít vasútfejlesztésre a kormány[1]. A tervek szerint korszerűsítik a vasútvonalakat, felszámolják a szűk keresztmetszeteket, felújítják a hidakat, és megszüntetik az utazási időt gyakran elnyújtó kényszerű lassításokat. Ezek a fejlesztések számos régi vasúthálózati problémát enyhítenek, és hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy Magyarország az évtized végéig … Continued

Folytatás